Asztrológia, "ahogy én látom" (asztro-színház)

Pár nappal ezelőtt asztrológiai vonatkozású beszélgetésbe csöppentem, és mivel úgy tűnik rengeteg tévképzet és félreértés kering a témával kapcsolatban, úgy döntöttem megosztom a kedves Olvasóval azt, amit annak idején mesteremtől tanultam.

A csillagok állása az égen az „idő minőségét” jelzik, a csillagok csupán tükröt tartanak a Földnek. Nincs fizikailag számottevő „kisugárzásuk” a föld-lakók számára, azaz hatásuk, inkább szimbolikus módon értendő.

Ez viszont egyáltalán nem azt jelenti, hogy az égitestek mozgása elhanyagolható, hanem azt, hogy nagyon is érdemes tisztában lenni azok szimbolikus jelentésével.

Az asztrológiának két fő területe van, az egyik a „sors” a másik a „karakterológia” világát tanulmányozza. Bár mindkettő izgalmas, engem elsősorban az utóbbi érdekel, mivel rengeteg érdekes, információt találhatunk benne drámai karakterek megalkotásához, valamint nehéz természetű embertársaink, vagy akár önmagunk megértéséhez.

Milyen mélyen érdemes asztrológiával foglalkoznunk a hétköznapi életben?

A bulvárlapokból ismert szinttel foglalkozni nem érdemes, mert túlságosan felszínes, ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le belőlük. Abban az esetben, ha tényleg mélységében érdekel minket az asztrológia tudománya, fel kell készülnünk annak veszélyeire. Ha ugyanis túlságosan elmerülünk benne, könnyen „beszippant” minket. Akár csak a többi karakterológiai rendszer, az asztrológia is kiválóan alkalmas rá, hogy korlátozzuk magunkat a szabad választásban.

Vigyáznunk kell, tehát, hogy ne váljunk „függővé”, hanem csupán segítségként használjuk nehezebb, elakadt élethelyzetekben.

Mi az a 4 sajátos körülmény, amit nem tartalmaz egy asztrológiai személyiség képlet?

Fontos tudni, hogy bár egy születési képletből egészen mélyen elásott titkok is kiolvashatóak, semmilyen esetben nem tartalmazza az, az illető nemét, akármilyen erős maszkulin, vagy feminin minőségek hordozzon is. Ugyanazzal a képlettel férfi és nő egyaránt születhet. Szintén nem tartalmazza a képlet az illető vallási és politikai irányultságát, nincs tehát „keresztény”, „kapitalista”, vagy egyéb, ilyen jelzővel bíró személyiség képlet.

Végül következzék a legfontosabb dolog, amit nem tudhatunk, ez pedig a saját akarat megnyilvánulása, vagyis a döntés, és az ebből fakadó cselekvés. Időnként, mindannyiunk életében jönnek nehéz, embert-próbáló helyzetek, amelyekkel elkerülhetetlenül szembe kell, néznünk, azonban hogy egy adott személy ilyenkor hogyan viselkedik, az minden hajlamosító tényező ellenére megjósolhatatlan.

A kör asztrológiában:

Az asztrológia tudománya a saját tapasztalat mellett teljességgel, egyetemes szimbólumokra épül, melyek ismerete nélkülözhetetlen e tudomány alaposabb megértéséhez.

Maga, a képlet több, koncentrikus körből áll, melynek különböző területein helyezkednek el a bolygók, és az egyéb jelenségek szimbólumai.

A „kör” az egyik legrégibb szimbólum, melynek jelentése „gyárilag” bele van kódolva a mélytudatunkba, így mindenki tisztában van vele. (A szimbólumok ereje abban rejlik, hogy akár tudunk róluk, akár nem, akár hiszünk bennük, akár nem, mindannyian, kivétel nélkül „archetipikus, tudással” rendelkezünk róluk. Egyik gyerek sem kérdezi meg, hogy hogyan néz ki egy boszorkány. Púpos-hátú, görbe orrú, rémséges vénasszonyt fognak rajzolni, míg a királylányt még az afrikai gyerekek is szőkének ábrázolják.)

A „kör” elválasztja a kinttől a bentet. Van egy középpontja, ahol biztonságban vagyok a külvilág és a saját démonaimtól (félelem, kétség, tehetetlenség, ostobaság, gyűlölet, stb.) egyaránt. Nem véletlen, hogy a kör, mint „védelem” jelenik meg, már a legősibb időktől fogva. Mind a mai napig úgy tartjuk, azt, személyt, aki őrzi a középpontját, „még a golyó sem fogja”, azaz képtelenség kibillenteni a lelki egyensúlyából. Ösztönösen törekszünk mi is tudatosabb pillanatainkban, hogy a középpontunkon belül maradjunk minden szituációban.

A természeti népeknél most is kör alapra épülnek az otthonok, legyen szó akár mongol jurtáról, indián tipiről vagy afrikai törzsek kunyhóiról.

A születési képletben tehát koncentrikus körök választják el a jegyeket az egyes házaktól, melyeken belül találhatóak a különböző bolygók szimbólumai.

Asztrológia értelemben a Nap és a Hold is bolygónak számít, és, akárcsak a többi „valódi” bolygó, Ők is sajátos minőségeket hordoznak.

Az egyes bolygók, a jegyek és a házak kapcsolatát a következő képen képzelhetjük el:

Tegyük fel, hogy az élet egy színdarab, ahol a bolygók a színészek. Mint ember, minden színész sajátos tulajdonságokkal bír, így vannak számára „könnyebb és nehezebb” szerepek. Egy színész lehet sokoldalú, de univerzális színész nincs. Karakterek vannak. Ezek a karakterek, azaz szerepek pedig nem mások, mint a jegyek. Van egy színészünk és van egy karakterünk. Ideális helyzetben a színész a saját szerepét kapja, az élet azonban olyan színdarab, ahol erre semmi garancia nincs…

Mialatt tehát színészünk a „kapott” szereppel birkózik, megérkezik a mindehhez hozzárendelt „ház”, azaz az adott szituáció. Színházi berkekben szokás mondani, hogy, „ha nincs dráma, nincs színház”. A dráma a feszültségből fakad. Abból, hogy a dolgok nem a helyükön vannak…

Egy adott karakter felismerheti, hol is van az ő ideális helye, és törekedhet is az oda való eljutásra, de ez semmiképp nem lehet könnyű, hisz az acél is tűzben edződik meg igazán. A túl könnyű feladat nem motivál. Az ember feletti teljesítményhez ember feletti feladat kell. Kellő tudatosság nélkül a szereplőnk nem tud célt érni, mert már eleve hiányzik, vagy téves a cél meghatározása. Amennyiben hősünk felébreszti tudatosságát, és pontosan határozza meg a célt, már csak kellő elszántságra és kitartásra van szüksége. Arra, hogy a helyes irányt a nehéz helyzetekben is tartsa, és az álmai mind végig ott lebegjenek a szeme előtt. Életerős, éber, lüktető motiváció kell, hogy kimozdíthatatlanul befészkelje magát a szíve középpontjába, s így tűzön, vízen át, a nehézségeket keserves, de elszánt harcban legyőzve, hősünk végül elérje, és megvalósítja álmait. A dráma jó esetben katartikus sikerrel ér véget.

Nézzük meg most mindezt a gyakorlatban. Vegyünk egy 50-es, pocakos színészt, aki hitelesen játszik „alkoholista hentest”, most azonban balerinát kell alakítania, aki történetesen éppen jegy nélkül próbál utazni a 4-es, 6-os villamoson, mikor hirtelen 2, jól megtermett ellenőrnő karmaiba kerül... J A többi már csak a fantáziánkon múlik. Lehet, hogy az egyik ellenőrnő fiatal korában balerina akart lenni, de mivel már gyermekként is „trampli” volt, eltanácsolták. Most hirtelen meglátja, az éppen általa „lekapcsolt”, vizenyős tekintetű, pókhasú tróger ormótlan testén feszülő „tü-tü szoknyát”. Na, hogyan folytatódik a „dráma”? Sírunk vagy nevetünk? Talán egyszerre mindkettőt? Hisz nagy az Isten állatkertje… Talán még meg is kedveljük ezeket a furcsa szerzeteket, ha megértjük mi motiválja őket, miért olyanok, amilyenek. Lehet, hogy csak nem a helyükön vannak.

Most már látjuk, hogy a helyzet koránt sem egyszerű. Magunkat sajnáljuk, pedig ha látnánk, hány bolygó bonyolult kapcsolatából adódik össze az, amit magunknak hiszünk, igencsak megnőne az önmagunk féle való együttérzés, humor és tudatosság.

Nincs két egyforma kos. Valójában, ha csak a bolygókat néznénk, akkor is 10 féle kost kapnánk. A legharciasabb jegyről beszélünk, de ha egy békésebb bolygó (mondjuk Hold, Vénusz vagy Neptun) „lakja”, igencsak sok lesz a megoldani való, arról nem is beszélve, hogy annak a bolygónak még kapcsolata is van a többi, talán hasonlóan bonyolult szereplővel.

Hát így nézünk ki „belülről”… A személyiség képlet lehet egy önmagunkról való térkép, amit bármikor elővehetünk, ha azt érezzük, hogy utunkat veszítettük. Pontosan erre való, nem arra, hogy lépten, nyomon kérdezgessük. Hallgassunk a megérzéseinkre, vállaljuk a felelőséget, és, ha elakadtunk, vessünk egy pillantást a térképünkre :)

A téma koránt sincs még kimerítve. Most csak annyit írtam le, amennyit egy blog elbírhat, de ha van érdeklődés, minden bizonnyal lesz még folytatás :)